Ahhoz, hogy azt azt az utat járd, ami a fejlődésedet szolgálja, szabadnak kell lenned! De mi is ez a szabadság és hogyan érhető el ? Kísérd figyelemmel tapasztalatokból merített írásaimat, amikben próbálok segíteni Neked abban, hogy könnyebben vedd az akadályokat, és kevésbé rögös utat járj be mint én, szabadságot eléréséhez.....

Első és legfontosabb dolognak tartom, hogy tisztázzuk, mit is értek szabadság alatt.

Szabadnak lenni nem egyenlő az egyedül-léttel. Szabad akkor vagy, ha megtaláltad az utad, azt járod, és mindent, ami visszahúz vagy hátráltat a boldogságodban elengeded. 

Ennek az állapotnak az eléréséhez nehéz és rögös őt vezet. Bér lehet, hogy számodra már csak apró lépés, és könnyebben veheted az akadályokat. Szeretnék néhány lépést bemutatni, amivel felszabadíthatod önmagad.

1. Meditáció

A meditáció egy nagyon fontos feladat lenne mindennapjainkban. Én sem gyakoroltam, mondván, meditálni mindenki tud, és minek is az, mikor megvan minden adottságom és lehetőségem élni szabadon az életem. DE!!! Be kellett látnom, hogy enélkül a mindennapjaim nehezebbek, a magammal való kommunikáció nehézkes, még akkor is, ha azt hittem, hogy nekem mindez könnyedén megy.

Meditáció alatt elérünk egy olyan állapotot, ahol az elménket lecsendesíthetjük, az egonkat kikapcsolhatjuk és csak magunkkal lehetünk. Magunkkal, a lelkünkkel, a vágyainkkal. Meditálás alatt számos változás következik be a testben. Az energiaáramlás útjában álló blokkok szertefoszlanak, az elvárásaink elapadnak, testi-lelki megújulás érhető el. Tapasztalatom szerint elég napi 20 perc meditálás ahhoz, hogy a napi felgyülemlett problémákat feloldjuk, a negatív hatásokat semlegesítsiük. Mivel vallom, hogy energiából állunk, ami a fizikai síkon összesűrűsödött, és test formájában jelenünk meg, ezért számomra minden esetben a csakra és az auratisztító meditációk azok, amelyek kihagyhatatlanok a mindennapokban. Ha az energiáramlás megakad, vagy nem megfelelő számos lelki és fizikai elváltozást eredményezhet. Meditáció alatt gyógyulhatsz, gyógyíthatsz és a teremtő erőd végtelen!

2. Engedd el az elvárásaidat!

Először is önmagadat kell megismerned!  Saját magaddal szembeni, gátat okozó elvárásaidat el kell engedni. Fel kell ismerned minden olyan negatív tényezőt az életedben ami visszahúz, ami a fejlődésedet gátolja, vagy akár megakadályozza. A felismerés után el kell engedned ezeket a gátakat, még akkor is, ha a helyzeted kilátástalannak tűnhet emiatt. 

Én erre egy kérdésekből álló programot dolgoztam ki magamnak. Minden egyes probléma, elvárás esetén feltettem az éppen aktuális kérdést magamnak, és ha a válasz könnyűnek bizonyult, akkor megoldandó problémának regisztráltam magamban, ha nehéznek, akkor el kellett engednem, meg kellett szabadulnom tőle. De hogy értsd, hogy is működik ez, leírok egy példát:

Minden reggel fájó gyomorral mentem be dolgozni. A munkahelyem mások számára álommunkahelynek is bizonyulhat, az én esetemben viszont a legerősebb visszahúzó erő volt a fejlődésem útján. 

Feltettem néhány kérdést: Miért jövök be dolgozni? Miért vállalom a fizikai tüneteket, amik a munkámmal együtt járnak? Kinek akarok megfelelni? Mi a célom azzal, hogy itt dolgozom? Mit érek el azzal, hogy itt dolgozom? Van elég inspirációm a napi feladataim elvégzéséhez? Szeretem-e azt csinálni, amit csinálok? Ezt kell-e csinálnom? Miért nem érzem jól magam? 

Persze ezek nem egy nap kérdései. Hosszú idő, talán egy év is eltelt, mire feltettem azt a kérdést, ami felismertette velem, hogy hogyan lehetek szabad, hogy járhatom a saját utam:

Mik az elvárásaim? Mik az elvárások velem szemben? Kinek az elvárásai miatt csinálom azt, amit csinálok?

A válaszok nagyon gyorsan jöttek, szinte kapkodtam a fejem, alig tudtam feldolgozni őket. Meg fogtok lepődni, de az alábbi válaszokat kaptam:

- Elvárom magamtól, hogy dolgozzak, alárendeltje legyek valamilyen közösségnek, ahol építenek rám. (jobb esetben.)

- Elvárom, hogy a munkámmal pénzt keressek, amivel el tudom tartani a családom

- Elvárom magamtól, hogy erőmön felül teljesítsek, és azt tegyem, ami nem  igazán tesz boldoggá.

- Elvárom, hogy megbecsüljenek, amiért dolgozom, hiszen a társadalmi norma szerint csak így juthatsz előbbre

- Elvárom, hogy elégedett legyek önmagammal, hiszen ő minden körülmény adott számomra, társadalmilag kedvező helyzetben vagyok

Fel kellett ismernem, hogy a válaszok nagyon is figyelmeztetőek, és ha ezt így folytatom tovább az egészségem is rámehet arra, hogy nem élek szabadon, nem azt csinálom, amiért erre a Földre jöttem, és letérek az útról, amit egykor vállaltam.

Így hát kockáztattam és az elvárásokkal szemben a szabadságot választottam!

Folytatás következik....